Olgyay Ferenc

Olgyay Ferenc(Jászberény, 1872. augusztus 22. – Budapest, 1939. február 17.)

Festőművész. Budapesten és Münchenben tanult, majd Szolnokon telepedett le, s az ottani művésztelep egyik alapító tagja lett. Ott festette reális látású, széles előadású alföldi tájképeit is. 1893-95 között részt vett a Feszty-körkép megalkotásában. 1905-ben elnyerte az állami nagy aranyérmet. 1905-ben a Nemzeti Szalonban, 1909-ben pedig a Könyves Kálmán Szalonban volt kollektív kiállítása. Korai képei a természet elmélyedt tanulmányozására vallanak. Számos tájképe a francia impresszionisták hatását mutatja. 1907-ben részt vett a MIÉNK megalakításában. 1911-ben Iványi Grünwald Béla hívására Kecskemétre ment, ahol a festés mellett a művésztelep nyári tanfolyamain korrigált. 1914-ben hagyta el a telepet. 1919-ben Sárváron festőiskolát szervezett a képzőművészet iránt érdeklődők részére, majd 1920-ban Budapestre költözött. Több alkotását a Magyar Nemzeti Galéria őrzi.
A múzeum kapcsolódó kiadványa:
A jászsági képzőművészek arcképcsarnoka