Különös találkozás
(A kiállítás 2011. november 5-től 2014. március 15-ig volt látható!)
Stand- és werkfotókra, dokumentumokra, filmkritikákra, főcímjegyzékekre, újságcikkekre, személyes, illetve a kor hangulatát idéző tárgyakra alapozva nyílt meg a Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria új tematikus kiállítása, amely a tervek szerint egy évig lesz látható a jászberényi intézményben. A tárlat Hamza D. Ákos filmművészeti munkásságát összegzi hiánypótló jelleggel.
Hamza D. Ákos 1903-ban Hódmezővásárhelyen született, ahonnan a család Erdélybe költözött, előbb Nagyszebenbe, később Aradra, majd az első világégés ideje alatt vissza Magyarországra. A gyermek Hamza így Szolnokon járt gimnáziumba, de Kecskeméten érettségizett. A Magyar Képzőművészeti Akadémia rajzpedagógusi szakának elvégzése után állami ösztöndíjjal és Csók István festőművész támogatásával került Párizsba, ahol szabadidejében filmstúdiókban dolgozott asszisztensként. Így került René Clair közelébe, akitől elleste a filmkészítés mesterségét. Miután 1938-ban hazatért, úgy vélte, hasznosítania kell a Franciaországban tanultakat, ezért néhány barátjával létrehozta a Hamza Film nevű gyártó vállalatot. Első nagyjátékfilmje, a Gyurkovics fiúk 1940-ben aratott átütő sikert a hazai mozikban.
Hamza D. Ákos a második világháborút követően hagyta el az országot, de amint többször is megjegyezte: nem menekültként, jóllehet részt vett a politikai élet alakulásában is, a szakszervezeti mozgalomban, mi több, társadalmi szerepvállalásának köszönhetően a televíziózás megszervezésével is őt bízták meg. Ennek apropóján kapott útlevelet és utazhatott vissza Párizsba - úgymond tanulmányútra.
Franciaországot elhagyva a Hamza-házaspár Olaszországban próbált szerencsét, ahol Ákos több filmet is rendezett, majd 1953-ban Brazíliába vezetett útjuk, hat film forgatására vonatkozó szerződéssel a zsebükben. A tervekből azonban csak egy valósult meg, a Ki ölte meg Annabellát? című játékfilm. Hamza azonban továbbra is segítette az egyébként magyar alapítású brazíliai filmgyártást, főként tanácsadóként.
1989-ben jött haza, itt is hunyt el 1993-ban, abban a jászberényi ingatlanban, amelyben halála után 16 évvel helyet kapott az ő igen tartalmas filmrendezői életművét összegző kiállítás. Hamza több filmműfajt is meghonosított Magyarországon (például a film noir-t, a sci-fi-t, a western-t) sőt még színvonalas filmtechnikai tanulmányokat is publikált - tárlatunkban erre vonatkozó adatokat is találnak. Mivel nyilatkozataiban kiemelten tárgyalta az utánpótlás-nevelés fontosságát, illetve a magyar írók pótolhatatlan szerepét a magyar filmgyártásban, rendezéskor ezeket a szempontokat sem mellőzhettük. Tárlatunk végső soron Hamza D. Ákos munkásságának minél szélesebb körben történő megismertetését célozza.